Drága gyermekeim, Jézus oltalmazza leányaimat és fiaimat!

A Rendkívüli Általános Kongresszus nemrég fejeződött be és azért írom ezeket a sorokat, hogy még egyszer megköszönjem imáitokat. Ezek olyan napok voltak, amikor különleges módon kértük a Szentlélek segítségét. Ismét felismertük a bennünket összekötő gyermeki és testvéri kötelékeket, valamint az Egyház és a Szentatya iránti szeretetünket. Ugyanakkor könnyű volt hálát adni Istennek a sok evangelizációs kezdeményezésért és a sok lélek szolgálatáért szerte a világon. Mivel oly sok országból érkeztek Rómába, természetes volt az is, hogy az egész Opus Deit, az összes munkatársat és barátot szem előtt tartva imádkozzunk egymásért, és különösen azokért, akik háború sújtotta országokban, vagy a szegénység és szükség különböző formáiban élnek.

Az elmúlt napokban nővéreitek és fivéreitek a kongresszuson elmélyülten dolgozhattak az összes régióból beérkezett javaslaton, és formálódik a Statuták módosítására vonatkozó javaslat, amely a pápa Ad charisma tuendum motu proprióban megfogalmazott kérésének felel meg, és amelyet az elkövetkező hónapokban nyújtunk be a Szentszéknek.

Amint azt az előző üzenetben elmondtam, a javaslatokat, amelyek nem voltak alkalmazhatók arra, amit a Szentszék most kért, a következő munkaheteken és a 2025-ben tartandó következő Rendes Általános Kongresszus előkészítése során tanulmányozhatják. Mint azt szintén elmondtam, más kongresszusokkal ellentétben, ahol bizonyos apostoli prioritásokat határoznak meg, ebben az esetben az egyetlen cél a fent említett javaslat előkészítése volt. Ezért a végeredményt csak akkor tudjuk meg, miután a Szentszék kimondja az utolsó szót.

Ezeknek a napoknak a munkájában két alapvető kritérium vezérelt minket: hűség a karizmához, amelyet Szent Josemaria 1928. október 2-án kapott, és gyermeki ragaszkodás a Szentatya által kifejezett akarathoz. Ahogy a pápa a motu proprióban kérte, megpróbáltuk világosabban kifejezni a Mű karizmatikus dimenzióját (vö. Ad charisma tuendum n. 4), amelyet a részegyházakkal és az azokat vezető püspökökkel való közösségben élünk és valósítunk meg. Az Opus Dei prelatúra egy család, az apaság, a gyermekség és a testvériség kötelékeinek gyümölcse.

A kongresszus ezen napjait a derű és a jó hangulat, valamint mindenki aktív részvétele jellemezte. Mindenki teljesen szabadon kifejezhette véleményét, mind a munkacsoportokban, mind a plenáris üléseken. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a javaslatok tanulmányozása során nagy egyetértés mutatkozott a legkülönbözőbb hátterű, legkülönbözőbb végzettségű és kultúrájú emberek között. Ez az egység ékesszóló megnyilvánulása volt a "Szent Josemaría által kapott szellemiség ajándékának" (Ad charisma tuendum, preambulum).

Minden szeretetével megáld benneteket,

Atyátok,

Róma, 2023. április 17.